Kovács Ákos: Közömbös gyógyító ének

Kiírlak magamból, meggyógyulok.

Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem.
Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap.
Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én,

hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom,
hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled.

Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj.
Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy.

Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból.

Csak rám ne nézz…

Szeress, ha mersz!

Ezt a filmet tavasszal néztem meg először. Tetszett a történet, csak a vége volt számomra fura.
Most az egyik barátommal úgy állunk, hogy szivatjuk egymást. Vagyis eddig annyi történt, hogy én szivattam őt, ő pedig megesküdött, hogy viszonozza majd. :)
A kialakult helyzet a filmre emlékeztetett. Persze mi nem ismerjük egymást gyerekkorunk óta, s valószínűleg nem is fogunk ilyen durván játszani.

Felnézek a csajra, mert nagyon erős. Biztos, hogy nem tudnám annak az embernek azt mondani, akit szeretek, hogy legközelebb majd csak tíz év múlva találkozzunk. Plusz az előtte levő 4 év is..  A filmben a lány szerintem durvább dolgokat talál ki.  A való életben is így van ez. Mi alapjáraton ügyelünk a részletekre.
Face-re kitettem a linket és azt írtam oda, hogy sosem akarnám ezt. Sosem akarnám leélni az életemet egy nagy játék közepette, ahol nem tudom, hogy a másik fél mikor komoly, mikor játszik. Ez a filmben is elhangzott. “Mert teljesen elvesznék.”
De nem csak a játékról van szó, hanem az érzelmek kimondásáról is. Nem akarok olyanná válni, aki nem tudja elmondani a másiknak, hogy mit érez. ( Persze mindketten tudták a filmben, hogy szeretik egymást, de szemtől szemben nem lett kimondva)
De! Másrészt akarnék olyan lenni, mint a szereplők. A legtöbb ember úgy éli le az életét, hogy magában “mered?” játékot játszik, és  a legtöbbször sosem meri. Vannak helyzetek amikor én sem. Pedig kellene. Mert ha nem merjük, sosem tudjuk meg, hogy mi történt volna velünk, ha mást választunk.
Elszeretnék lógni a suliból, de nem merek.  ( és bemegyek az órákra) de mi van, ha nem, és találkozok egy emberrel, aki a szerelmem lesz, vagy találok egy olyan helyet, ami szép és ezután oda járok majd gondolkodni? Persze benne van a pakliban, hogy közben elered az eső, szarrá ázok, beteg leszek. De ez a lényeg. Merjél, lehet, hogy a sok jó mellett rossz is jön majd, de kockáztatni kell, megéri :)  

Védett: szeretet

Ez egy magánjellegű bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó megadása szükséges:

vegyesen

Kicsit vissza térek a facebook-ra. Néha napján szoktak olyan kis lánc-bejegyzések születni, hogy “tedd ki te is, na neked van a világon a legjobb anyukád” vagy “a legjobb tesód”… ezek mind mind nagyon szép dolgok, de inkább nekik mond el ezt, mert mások, akik olvassák nagy ívben tesznek rá, s inkább azoknak jelentene sokat akiknek szánod. Persze nem mindenki mondja ki, hogy mit érez, ami nem feltétlenül baj, mert éreztetni lehet. Csak a face-t kerüljük el. 
A másik ami megütötte a szememet az vmi olyasmiről szól, hogy ne szóld meg a dagi embert az utcán, mert nem tudod, hogy milyen betegsége van ami miatt így néz ki, ( ezzel még semmi probléma sincs), és ne szóld meg a 16 éves csajt sem, aki a gyerekével mászkál az utcán, mert honnan tudod, hogy nem-e erőszakolták meg és onnan van a gyerek. 
Hááát megkérdezném azt az embert, aki ezt írta, hogy ő hogyan vélekedik az életről. Személyszerint ha engem vki megerőszakolna, 1000%-ban biztos vagyok benne, hogy ha terhes lennék meg sem fordulna a fejemben a gondolat, hogy megtartsam.
Az unokatesóm erre azt mondta, hogy de mi van, hogy ha elvetetem és utána nem lehetek terhes.. így is meglehet közelíteni a dolgot, de tuti nem tudnék annak az embernek a gyerekére nézni, aki a legnagyobb törést okozta az életemben. Erről ennyit.

Megnéztem kb 2 hete a Drive című filmet. Aki kíváncsi rá és a feliratot várja még mindig, annak üzenem, hogy nyugodtan töltse le és nézze meg angolul, mert kb. 30 mondatot mondanak benne és akkor lehet, hogy túlzok még. A története kicsit monoton, de a képi világa nagyon  tetszik. Kedvencem a liftes jelenet, ahol az érzékiség és a brutalitás megjelenik.
Filmekkel és zenékkel kapcsolatban azt vettem most észre, hogy falom őket. De nem a tingli-tangli szarokat. Olyanok kellenek amikből tanulhatok vagy van valami értelmük. Múlt héten a Tökéletes trükk c. filmet tettem be. Nagyon tetszett és nem csak azért, mert Hugh Jackman játszik benne, hanem az utolsó percig nem tudtam, hogy mi lesz a vége. Imádtam!!

A szülinapom… írtam még régebben, hogy elrejtem facen. Megtettem. Ugye volt olyan, aki emlékezett rá és írt az üzenőfalamra. Tehát egy kicsit megbukott a rendszer, mert aki látta AZT, írt. De aranyosak voltak akik látták és írtak. Így is kaptam szép számmal köszöntést. De örültem annak, hogy nem 100 – an irogattak.

 

Mézes puszedli

Egy igazi családias sütést tartottunk ma Anyukámmal és barátnőmmel, Encsivel. :)

Mézes puszedlit még nem csináltam, régen karácsonykor megpróbálkoztam a mézes kaláccsal, de túl kemény lett. Ha egy kedves Olvasó tudja, hogy mi a titka a puha kalácsnak kérem, írja meg! (:

Mézes puszedli:

20 dkg méz
25 dkg cukor
1 dl víz
90 dkg liszt
4 e.k. zsír
4 tojássárgája
1 cs sütőpor
1 cs szalakáli
fahéj
szegfűszeg
2 dl tej
1 citrom reszelt héja 

A máz:

40 dkg porcukor
4 tojásfehérje
1 cs vaníliás cukor

A mézet, a  cukrot és a vizet összekeverjük és felforraljuk.  A zsírt felolvasztjuk. Ha kihűlt a máz, hozzákeverjük a többi alapanyagot. 
Estétől reggelig pihentetjük.
A mázhoz a tojásfehérjét hidegen felverjük, majd hozzáadjuk a por  - és vaníliás cukrot.  

Tapasztalataink szerint 10 percnél nem kell tovább sütni, és legközelebb nem sütőpapírt használunk, hanem kivajazzuk a tepsit.
Pogácsaszaggatót, csillag, szivecske és hold formát használtunk. (:

 

 

Kreatív blog

Sokan keresnek olyan oldalt, ahol ötleteket meríthetnek másoktól. Ezt hallom is, és látom itt a blogon, amikor megnézem, hogy ki, mire keresett rá. 
Azok a tárgyak, amiket készítettem itt voltak láthatóak, de úgy gondoltam, hogy csinálok egy külön blogot is, ahol nem csak azt írom le, hogy milyen alapanyagból készült egy termék, hanem megmutatom azokat az eszközöket is, amik nekem beváltak.
Eddig még csak azok vannak fent amiket már itt is láthattak az olvasók, de nemsokára újra elindul az év és rengeteg új tervem van! (:

Akinek van egy kis kedve  és ideje nyugodtan látogasson el a Kreatív Dorcira! (:

Újra szeptember, suli, új koli

Ma lementem Pécsre és végre bejelentkeztem a Szántó koleszba. A cuccaimat majd csak szerdán viszem le, már alig várom. 
Összepakolni is utáltam, nem hogy lecipelni.
Újdonság, hogy angol tanárt váltottam, muszáj volt. Még nem tudok róla mit mondani, eddig csak e-mailen beszéltünk.
Mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg a tanárom blogját! Nekem nagyon tetszik! blog 

Bieber fever

Már gondolkoztam azon, hogy írok egyet Justin Bieber-ről is! 
Nekem nem nagyon tetszik az, amit az emberek csinálnak vele kapcsolatban.
Egyre több lesz az olyan szerkesztett kép, amin viccet csinálnak a halálából stb. Szerintem ez nagyon gáz. ( Az Sp-s dologról is ugyanez a véleményem)
Nem is tudom, hogy valójában miért csinálják ezt.. Ennyire irigyek vagyunk manapság? Az van bennük, hogy hogy jön ahhoz egy 15 éves kisfiú, hogy ismert, sikeres és gazdag legyen?
Hallottam, hogy filmet készített, de nem tudtam elképzelni, hogy mi is lehet benne. Tegnap megtaláltam és letöltöttem.
Az elején az anyukája, a nagyszülei és a barátai is mesélnek róla és a gyerekkoráról. Ami nekem különösen tetszett, hogy kiskori videókat is láthatunk róla. Hihetetlenül tehetséges gyerek. Szerintem.
Igaz, voltak benne olyan dolgok amik szerintem egy kicsit erőltetettek voltak, pl. amikor a haverjaival van otthon.

Én úgy vagyok vele, hogy nem vagyok oda érte, mint pasi.. nekem kicsit gyerekes még, bár a kinézetével ma már jobban meg vagyok elégedve, mint régen. A zenéit pedig meghallgatom, nekem semmi bajom sincsen velük.
Őszintén szólva kíváncsi vagyok, hogy mi lesz belőle 10 év múlva. Remélem, hogy nem fog elszállni, drogozni, stb.   Azzal pedig nem érdemes foglalkoznia, hogy ki az, aki nem szereti, mert az utálatra fordított időt azoktól veszi el, akik szeretik :)

 

Aranypart

Barátnőm születésnapját Siófokon ünnepeltük meg, mert ez volt a kérése. 
Nem nagyon szeretek oda járni, ha bulizni megyek, jobban élvezem az olyan helyeket ahol nem kell nyomorognom egy kis térben 1000 másik emberrel. Vasárnap este sétáltunk a Sétányon és az egyik szórakozóhelyen hirtelen megpillantottam Levit az Édenből.
Kicsit furcsa is volt, egy csapatnyi stáb vette körül. Ekkor már sejtettem, hogy itt valami újdonság lesz.
Aztán itthon az egyik csoporttársam mondta, hogy Siófokon forgattak egy újabb reality műsort a Balcsi parton, amiben benne
lesz Levi, István, Szandra és Niki az Édenből és pár új arc. Az utóbbi háromnak nem örültem, nekem akkor sem voltak szimpatikusak.

Még mielőtt lement volna az első adás, össze szedtem egy két infót a neten. Gondolom Nikinek és Szandrának jól fizetett az Éden – és az az utáni partik, mert mind a ketten megnagyobbítatták a melleiket, a szőkeség az ajkait is felturbóztatta és a haját is meghosszabbítatta. 
Nekem ez már kicsit mű, nem vagyok a plasztikai sebészet ellen, de a természetességet jobban kedvelem. Mellesleg a fekete démon-ról épp az előbb találtam egy cikket, ahol a meztelen képeit is megcsodálhattam, valaki kicseszett vele, mert a Playboynak elküldte az intim képeket.  Az is meglepetést okozott, hogy ez a két hölgy együtt él.. 

Az első részt nem láttam, így ma pótoltam. Azt kell tudni a műsorról, hogy Siófokon a Sétányon élnek, s dolgozniuk kell, hogy eltudják magukat tartani.  Jött a főnök megbeszélni a részleteket. Szandra rögtön kivonta magát a kötelezettségei alól és közölte, hogy ő nem kötött szerződést, hogy neki itt dolgoznia kell. Nagyon megütötte a fülemet amikor kirohant a szobából, miközben azt ordította, hogy ” dolgozzon az, aki szegény”. 
Szerintem ő még nem jött rá arra, hogy a hírneve nem fog kitartani élete végéig, de még 2 évig sem, hiszen eddig sem keresték és a part után se fogják. Egy idő után el kell majd neki kezdenie dolgozni és vissza szívja még ezt.

Az első részben ( vagy talán a második elején? ) már ki is elégítették a nézők szexuális vágyait, amit az ilyen műsoroktól várnak, hiszen az első részeg estén meg is történt az első aktus.
A második adás végét már nem vártam meg, egyrészt nekem az első rész betett, másrészt nézni sem tudnám, ha leköltözöm Pécsre.
Mindent összevetve az ilyen típusú műsorok nem az én stílusomnak felelnek meg.  

Kamarazenei fesztivál

Még júliusban szólt az egyik ismerősünk, akinél töltöm a rendezvényszervezős gyakorlatomat, hogy augusztus 13-tól 20-ig lesz egy kamarazenei fesztivál, amin kellene segíteni. 12-én megbeszélés. 
Nem vagyok a komolyzene ellensége, de nem nagyon ástam bele magam. A híresebb zeneszerzőket természetesen én is meghallgatom, Debussy-t különösképpen.
Szó ami szó, hogy annyira nem vártam a rendezvényt.
A megbeszélésen elmondták, hogy mit és hogyan kell csinálnunk, megbeszéltük a zeneház ülésrendjét, a beosztásokat.
Mivel semmi dolgom nincs egész augusztusban így minden napra beosztattam magam.  Ez azt jelenti, hogy naponta 2 koncert volt műsoron az egyik délelőtt 11-től, a másik este 19 órától. Nekünk mindig a kezdés előtt egy órával ott kell lennünk, hogy átöltözzünk és elkészüljünk.
Amíg nem voltam ott, az járt a fejemben,hogy ki az aki délelőtt 11-kor komolyzenei előadásra fog menni. Pedig nagyon sokan vannak . :)

Nagyon megszerettem itt dolgozni. :) A kis önkéntes segítőtársakkal elszórakoztatjuk egymást, együtt ebédelünk. :)
A közönség is nagyon kedves, megértő- főleg akkor amikor kiderül, hogy egy helyre két jegyet adtak el és gyorsan ki kell találni valami megoldást.
Zenészeket nem nagyon ismertem eddig, de nagyon sokat olvastam utánuk a neten :) A legtöbbjük díjnyertes, világhírű zenész a maga műfajában. A művek is nagyon tetszenek, főleg a zongoradarabok és a hegedű előadások. Ha pedig a kettő együtt van… :)
Kelemen Barnabást pedig egy külön élmény nézni és nem csak hallani. Hihetetlen.

Sajnos szombaton lesz az utolsó koncert. nem gondoltam volna még az elején, hogy ennyire hiányozni fog. Maga a munka nem fárasztó, inkább csak az ingázgatás. De megéri.
Remélem, hogy jövőre is megrendezik majd és újra mehetek segíteni :)

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.