Tattoo? – Tattoo!!!
A legjobb barátnőm idén ünnepli 20. születésnapját. Sokat gondolkoztam, hogy mit is vehetnék neki. Tavaszi szünetben egyszer felhívtam és beugrott! “Mi lenne ha a szülinapodra kapnál egy tetkót?”
Persze beleegyezett.
Először azon gondolkodtunk, hogy mind a kettőnknek ugyanolyan lesz, de egy idő után -szerencsére- rájöttem, hogy ha már magunkra varratunk, akkor az olyan legyen ami nekünk sokat jelent, és mi magunk is vagyunk egyben. Sosem értettem azokat az embereket akik össze vissza tetetnek magukra idióta nonfiguratív mintákat… Attól különösképpen kiráz a hideg, hogy ha mondjuk egy csajnak ( régen ez nagy divat volt) a karján van körbe egy noname cucc.
Barátnőmnek így egy raszta lány – fiú lett, nekem pedig a képen látható pillangó
Nekem sokat jelent, hogy ez lett, részben azért is amit a neten írnak a jelentéséről, de van személyes része is.
Bogyó egyik ismerőse csinálta nekünk. Enyhén szólva voltunk beszarva tőle, nem tudtuk hogy mire készüljünk. Én azt gondoltam, hogy Jézus egy tűt fognak dolgozni, milyen szar lesz stb.. Annyi fórumot, tattoo-s oldalt elolvastam, hogy csak na!
Kívülről fújom a tetoválás történelmét, azt hogy a tű percenként hányszor meg a bőrbe stb..
Eljött a nagy nap
Barátnőmmel kezdte és kezdtem megnyugodni amikor láttam ahogy neki csinálja. Olyan nyugodt volt, mondta, hogy nem fájt, csak a gerincnél volt egy kicsit kellemetlenebb. Sajnos nekem másnap kellett megcsinálni, mert nem szalonban voltunk és a srácnak le kellett fertőtlenítenie a gépet. Tehát nekem egy napot várnom kellett. Csak azért voltam ideges miatta, mert féltem.
Másnap vissza mentünk, sajnos Boró nélkül, mert szobafogságban volt ( ez van, ha nem jönnek össze a vizsgák és tanulni kell), így Encsi kísért el. Esküszöm nekem a gép hangja volt a legrosszabb… de csak az elején
Tankcsapdát és System of a down-t hallgattunk közben, tökéletes volt!
Sokkal rosszabbra számítottam, nem az, hogy nem fájt, de kellemetlen sem volt.( A derekamon van) Ha Encs nem lett volna ott, tuti elalszom. Megérte.
Utána rosszabb volt amikor gyógyult, mert húzódott, viszketett. Szerencsére megúsztam vastag seb nélkül és a kis testén kívül már begyógyult. Már aznap eldöntöttem, hogy nem ez lesz az utolsó. Nem fogom elkapkodni, hülyeségeket nem varratok magamra csak azért, hogy legyen és főleg nem olyan helyre, ahol mindig mindenki látja. Nem mellesleg a kis Pille is úgy lett rám varrva, hogy ki lehessen egészíteni majd. ( és ki is lesz
)
Posted on június 4, 2011, in Tattoo. Bookmark the permalink. 1 hozzászólás.




Úristen! Nagyon bátor vagy!! Meg kell mutatnod majd!