Ékszerek
Gondoltam csinálok egy kis ingyen reklámot az egyik ismerősömnek, mert nagyon tetszenek a munkái.
Mostanában sokan készítenek ékszereket süthető gyurmából. Nekem ehhez nem tudom, hogy mennyire lenne kézügyességem, nem is próbáltam ki (még).
Én nemrégiben két kulcstartót kértem tőle, az egyik egy Angry birds-ös, a másik pedig egy Pokémonos volt. Utóbbi viccesnek tűnhet, de hát van, aki még rajong értük 
Szóval kipattant a fejemből egy ötlet, megírtam és Mirjám megvalósította.
Ha érdekel még, hogy miket készít nézd meg a honlapját!! Érdemes!
Én
Az egyik ismerősömmel arról beszélgettünk, hogy – szerintünk, mik a másik személy rossz tulajdonságai. A jót nem mondta el, de minek is, azt túlértékelik.
Megkaptam, hogy érzelmileg néha úgy viselkedek, mint egy 10 éves. Az idézetek miatt. Mert túl sok idézetet írok. “Minden kérdésre tudsz mondani egyet”. Ezt most nem úgy kell elképzelni, hogy egész nap idézeteket mondok mindenkinek. De sokat olvasok, vannak kedvenceim és vannak olyan élethelyzetek amikor pont beleillik egy, és azt ki is írom vagy mondom. Basszus… valaki WOW-ozik éjjel – nappal, ki sem mozdul. Valaki iszik, dohányzik, szalvétákat gyűjt stb. Én az idézeteket szeretem. De ezentúl figyelni fogok arra, hogy ne másoknak írjam őket. Én sosem gondoltam, hogy 10 éves szinten lennék. Mindig úgy gondoltam magamra – és ezt nem csak én, de mások is mondták, hogy komolyabb vagyok, mint a többi 16-17 éves ( anno). 21 éves vagyok és még mindig érettebb. Igen, én is viselkedek néha úgy, mint egy 17 éves hülye csitri, de ki nem…?
A másik dolog, hogy néha hisztis vagyok és érzékeny. Hisztis vagyok persze, de hogy ha valaki olyat tesz, ami felcseszi az agyam, akkor hisztizek. De inkább legyek ilyen, mint sem hogy nem adom ki magamból rögtön, hanem gyűjtöm, gyűjtöm és egyszer csak robbanok. Senkinek nem lenne jó. Érzékeny.. erre ugyanazt tudom mondani. Lány vagyok, természetes. De az “érzékenységi” pontokra is csak az talál rá, aki ismer. A körülöttem levő fal magas, szóval inkább örüljön az, aki rájön hogy az vagyok. A harmadik számú versenyző a kíváncsiságom. Néha túl sok mindenre vagyok kíváncsi. Erre már inkább semmit sem mondok.
30 Day Song Challenge
Facebook-on teszik ki az ismerőseim, de én szívesebben osztom meg itt, mint ott.
Day 1: Your favourite song
Karácsony :)
“Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok, veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz, ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső.
Megyünknagyihoz, nemakarok, jönjézuska, minimaxkell, nagyimesél, minimaxkell, mosthagydabba, hozdamackót, eléghárom, csókilonka, köszönjszépen, ilonkáéknakis, mér’nemköszöntél, nembajhabüdös, szálljbe, szálljki, ittanagyi, minimaxkell, hozjézuska.
Hozdfelafát, holatalp, teraktadel, neménraktam, deteraktad, ottszok’lenni, deottnincs, merteraktadel, utlálomakarácsonyt, elválok, megvanatalp, ugyeteraktadel, eltörtbazdmeg, menjteszkóba, félnégybazdmeg.
Holafűrész, szomszédnál, holaflex, szomszédnál, holaszomszéd, zalában, kurvaanyját, aztlátogatja, picsábafával, kellafa, utlálomakarácsonyt, faragomkéssel, deneazzal, deazéles, kenyérvágó, eszünkzsemlét, hozzáltapaszt, úristen, azmégvárhat, bentvannézdmeg, ferde, ésmost, jobbradől, ésmost, mégmindig, ésmost, derondafa, anyád, anyámathagyjukki, teddleakést.
Holadíszek, fentiszekrény, nincsottsemmi, másikszekrény, égőjó, tavalyvettem, nemégbazdmeg, pótizzó, azsemég, picsábaégővel, kellazégő, kontaktosvagymi, tedleakést, leszgyertya, leégaház, nemkellfűteni, szaloncukor, ötkilóvan, fasznakannyi, gyereknekkell, gömbdísz, szalmadísz, alufóliábandió, csengettyű, nincsencsúcsdísz, húzdráangyalt, fenyőttojik.
Csomagoljál, tökpazarlás, akkorfőzzél, főzökpacalt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, csomagolok, holacellux, papíroknál, holapapír, díszeknél, nincskarácsonyos, nebaszki, vanboldogszülinapot, nebaszki, ráíromjézuska.
Gyertekenni, minimaxkell, gyertekenni, mindjárt, gyertekenni, mindjárt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, nemszeretemahalat, pedigfinom, minimaxkell, nemjönjézuska, szeretemahalat, elsóztad, mosthagydabba.
Teddfellemezt, minimaxkell, szentestenem, kiskarácsony, nagykarácsony, pásztorok, namitkaptál, nemlegó, nesirjál, legókell, fakocka, le-he-góó-kell, apaisezzel, nemeztkértem, nincsnemez, mondtamlegót, kurvadrága, neagyerekelőtt, nehisztizzél, feldőltafa, kurvaélet, égazégő, mondtamkontaktos, deszépnyakkendő, úgysehordod, akkorisszép, jóalánc, nemkellettvolna, pénznemszámít, ésalegó, kapszanyádtól, nesírjprücsök, szeretlek, énistéged.
Holnapanyádéknál, utálomakarácsonyt.
Kovács Ákos: Közömbös gyógyító ének
Kiírlak magamból, meggyógyulok.
Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem.
Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap.
Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én,
hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom,
hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled.
Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj.
Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy.
Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból.
Csak rám ne nézz…
Szeress, ha mersz!
Ezt a filmet tavasszal néztem meg először. Tetszett a történet, csak a vége volt számomra fura.
Most az egyik barátommal úgy állunk, hogy szivatjuk egymást. Vagyis eddig annyi történt, hogy én szivattam őt, ő pedig megesküdött, hogy viszonozza majd.
A kialakult helyzet a filmre emlékeztetett. Persze mi nem ismerjük egymást gyerekkorunk óta, s valószínűleg nem is fogunk ilyen durván játszani.
Felnézek a csajra, mert nagyon erős. Biztos, hogy nem tudnám annak az embernek azt mondani, akit szeretek, hogy legközelebb majd csak tíz év múlva találkozzunk. Plusz az előtte levő 4 év is.. A filmben a lány szerintem durvább dolgokat talál ki. A való életben is így van ez. Mi alapjáraton ügyelünk a részletekre.
Face-re kitettem a linket és azt írtam oda, hogy sosem akarnám ezt. Sosem akarnám leélni az életemet egy nagy játék közepette, ahol nem tudom, hogy a másik fél mikor komoly, mikor játszik. Ez a filmben is elhangzott. “Mert teljesen elvesznék.”
De nem csak a játékról van szó, hanem az érzelmek kimondásáról is. Nem akarok olyanná válni, aki nem tudja elmondani a másiknak, hogy mit érez. ( Persze mindketten tudták a filmben, hogy szeretik egymást, de szemtől szemben nem lett kimondva)
De! Másrészt akarnék olyan lenni, mint a szereplők. A legtöbb ember úgy éli le az életét, hogy magában “mered?” játékot játszik, és a legtöbbször sosem meri. Vannak helyzetek amikor én sem. Pedig kellene. Mert ha nem merjük, sosem tudjuk meg, hogy mi történt volna velünk, ha mást választunk.
Elszeretnék lógni a suliból, de nem merek. ( és bemegyek az órákra) de mi van, ha nem, és találkozok egy emberrel, aki a szerelmem lesz, vagy találok egy olyan helyet, ami szép és ezután oda járok majd gondolkodni? Persze benne van a pakliban, hogy közben elered az eső, szarrá ázok, beteg leszek. De ez a lényeg. Merjél, lehet, hogy a sok jó mellett rossz is jön majd, de kockáztatni kell, megéri
